2010. augusztus 24., kedd

Amikor tudod, hogy nem jön, de mégis várod...

Lelke mélyéig elkeseredett és szomorú. Sírhatnékja van mindentől és állandóan pityereg.
Érezheti teljesen reménytelennek a helyzetét, gondolhatja, hogy soha nem fog véget érni az a kilátástalanság, amiben most van.
Érezheti úgy, hogy jobb lenne mindenkinek Ön nélkül, szeretne elmenekülni, elfutni, otthagyni csapot-papot.

"Az őrület ellenérvei lágy, susogó hanggal zuhannak a semmibe. (...) Néha az ember tényleg hallja, ahogyan a dolgok eltűnnek, nem igaz? Van, amelyik lehullik, szintről szintre egyre lejjebb zuhan, és csak egy lyuk marad utána, amin keresztül az ember lenézhet a mélybe. Vagy ha nem vigyáz, maga is belepottyanhat."

Sokszor az emberek összekeverik a magányt azzal, mikor vágyakoznak valaki után, aki nem lehet mellettük, és ettől piszok szarul érzik magukat.Ez nem magány...ez csak vágyódás,vágyódás valaki után.. És csak attól érzed magad egyedül, hogy nincs ő melletted. Bezárkózol a magad világába, és nem hagysz semmilyen lehetőséget magadnak, hogy igazán önmagad legyél....ez önmarcangolás, nem magány...

..hiányzol..


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése