A halál nem jelent semmit.
Csupán átmentem a másik oldalra.
Az maradtam,aki vagyok,és te is önmagad vagy.
Akik egymásnak voltunk,azok vagyunk mindörökre.
Úgy szólíts,azon a néven. ahogy mindig hívtál.
Beszélj velem,ahogy mindig szoktál,ne keress új szavakat.
Ne fordulj felém ünnepélyes,szomorú arccal,
folytasd kacagásod,nevessünk együtt,mint mindig tettük.
Gondolj rám,kérj,mosolyogj rám,szólíts.
Hangozzék a nevem hátunkban,ahogy mindig is hallható volt.
Ne árnyékolja be távolságtartó pátosz.
Az élet ma is olyan,mint volt,ma se más.
A fonalat nem vágta el semmi,miért lennék a gondolataidon kívül...csak mert a szemem nem lát...
Nem vagyok messze,ne gondold.
Az út másik oldalán vagyok,lásd,jól van minden.
Meg is fogod találni a lelkemet,és benne egész letisztult szép,gyöngéd szeretetemet.
Kérlek,légy szíves...ha lehet,töröld le könnyeidet és ne sírj azért,mert annyira szeretsz engem.
"Csak egy elfelejtett dal sír a szélben."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése