2010. október 2., szombat

Szomorú az arca,de te boldoglak láthatod...

De nem mondtam soha, hogy túlélem,
Remélem, nem várod el tőlem,
Hogy ezt a világot megértsem,
Mert nem értem és soha nem is fogom.
Lehet, képes vagyok rá, csak nem is akarom.
Egy emlék tőlem vagy inkább rólam,
Mi történt, nem kell, hogy mondjam.
Nem kell, mert elárulnak szemeim.


Szisza bday*.. hmm.. érdekes este volt..
Nem akarok róla beszélni..:D

Nincs múlt, nincs ragaszkodás a múlt megmaradt darabkáihoz. Minden, ami van, ebben a pillanatban van, talán holnap, de sosem tegnap.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése