Attól, hogy már nem szeretem és tényleg nem fáj, még nem biztos hogy jólesik beszélni róla.

Én nem haragudtam meg..csak lehúztam a rolót! ;))

Tudod milyen az amikor nem tudsz megszólalni a másik ember mellett és csak hallgatod a másik lélegzetét, szívverését, érzed az illatát? !!
Annyira sok mindent akarnál kérdezni de nem tudsz mert leköt hogy megsimogasd az arcát, fogd a kezét, érezd minden mozdulatát... : )

: )

I believe I can fly

I believe I can touch the sky

"with you..!"

Úgy érzem, legjobb volna így maradni egy életen át: csak néznélek, boldogan, elégedetten ♥.

Tudod...Elgondolkodtam azon,hogy mi lenne ha visszamehetnék a múltba,..mi lenne ha nem adnám meg a számom neked,mi lenne ha nem válaszoltam volna az smsedre. Aztán rájöttem,hogy egyáltalán nem ismernélek.Nem tudnám milyen az ha megölelsz,milyen érzés ha puszit nyomsz az arcomra...még az se tudnám milyen arii,ha mosolyogsz.Igy hát tudod mit ?! örülök hogy megismertelek,örülök,hogy néha fájdalmat okoztunk egymásnak..,mert legalább tudom,hogy létezel,legalább tudom,hogy vagy nekem... ♥.

Szakítok a fájdalommal és összejövök a boldogsággal. :)

Amikor vele vagyok, amikor ölelem, amikor csókolom, amikor érzem az illatát, amikor fogja a kezem, minden probléma megszűnik körülöttem.
Csak arra gondolok, hogy milyen jó vele... amikor olyan szorosan magához ölel, mintha sohasem szeretne elengedni, úgy érzem én vagyok a világ legboldogabb embere
.Semmivel nem foglalkozok....csak vele, csak a pillanatnak élek.

..és ha kinyújtod a kezed,én egy szívet rejtek el benne...! :)

Érzem a pillantása melegét a bőrömön, de nem kockáztatom, hogy a szemébe nézzek.
Szeretném, ha kételkedne, ha vágyna rá. Szeretném olyan sokáig húzni, amíg csak lehet.:)

már tudom mit kell tennem! :))

Jóvá teszek mindent, majd ezen dolgozok. és más lesz minden,

fogd már fel , hogy szeretlek te idióta , küzdök érted már mióta..

manapság a lányok szivesebben játszanak kurvát , mint hercegnőt..

Sokszor rosszul kelek fel pont ugyanúgy mint Te!

Hetek óta gondolkodom azon, hogy jó ötlet-e belevágni és jó ötlet-e vajon újra átélni mindazt amin keresztül mentem egy év alatt….. ma jött el az a nap amikor nem várhatok tovább… ma érzem újra azt amit alig több mint egy évvel ezelőtt…ma forrt ki bennem az elmúlt hetek eseményének szövevénye.kérlek csak úgy kezdj bele ebbe az egészbe, hogy ha időd és energiád is engedi….vagy ha épp nem olvastad az előzményeit egy évvel ezelőtt akkor kérlek előbb azt tedd meg…
.nem is olyan régen történt meg, hogy hitet ébresztett bennem az, hogy még lehet remény az emberekben és esélyt kell adnom, hogy meg is találjam….hittem abban, hogy nem mindenkit vezet ugyanaz a cél és nem akar mindenki beállni a sorba….hittem ártatlannak vélt szemekben és hittem ártatlannak vélt emberekben...hittem a pillanat varázsában, hogy az enyém és nem másé…..hittem, hogy tanultam abból a sok hazugságból ami körülvett és ezzel más alá áshatom az árkot…hittem, hogy bizalmat ébreszthetek és bizalmat ébreszthet bennem más…hittem ígéreteknek, amik a szemem láttára váltak egyszerű szavakká…. Rá kellett jönnöm, hogy egy perccel sem vagyok előrébb, és nem érzek újat, csak az elmúlt éveim összegyűlt fájdalmát….és igen ebben a pillanatban is…Biztos sokan dörzsölik most a tenyerüket, hogy így alakult az életem az utóbbi időben…persze ők is tudják, hogy én nem haragszom se rájuk, se senkire… mennyiszer hallottam vissza az utóbbi időbe, hogy mi megmondtuk, hogy ez lesz "Dalmika".. semmi újat nem tudok már mondani és semmi újat nem tud nekem más sem mondani…………..ugyanaz a történet forog le és ugyanazt élem meg percről percre…soha nem gondoltam hogy ez még egyszer megtörténhet velem, és hogy utolér a hazug szó…persze csalódtam sokszor és felálltam ezredszer is, de ez az érzés felülmúlja minden elkeseredésem…most kicsit magam alatt is vagyok az elmúlt napok lavinaszerűen megtörtént eseményei miatt….tudom, hogy van bennem olyan lelki erő és van mellettem olyan ember aki támaszt ad ha már végképp magamat emészteném végső bánatomban…tudom, hogy a megbocsátás lépcsőit milyen nehéz megmászni, de hiszem, hogy sikerülni fog…
Köszönöm,hogy pár percre elvontad a figyelmed az msn villogó ablakáról! :)

Ha egy kicsit is érdekelnélek,nem hagynád hogy elmenjek..

Nem bízok már senkiben, mert tudom hogy majd át fog baszni!!

Szárnyal a lélek, még újra élek minden pillantást. Őrült játszma ez..

Amikor nevetett,vele nevettem. Néztem szeme ragyogását és mindig azt akartam,hogy jó legyen neki..Csak egy valamit nem akartam... : Őt eltemetni.


Mindenszentek..azaz halottak napja. Gyerekként mindig vártam ezt a napot,ugyanis ilyenkor mindig lehet kapni finom medvecukrot Nagykátán. (a legjobb dolog az emlékezés után :)) . Ez ma elmaradt.. hiába nézelődtem jobbra-balra.. az a fránya árus ma nem nyitott ki.. Gyújtottam sok-sok gyertyát és mécsest..vittem sok virágot,hisz sajnos én már csak ennyit adhatok.  Feljöttek a régi történetek és ilyenkor akaratlanul is könnybe lábad a szemem. :)
Következett a helyi temető. Mivel nekem itt nincs rokonom,csak az ismerősöknek gyújtottam gyertyát. 
Sorra haladtam a sorok között. Mindenhol égtek a gyertyák.. és én is megemlékeztem. Aztán következett Norbi sírja.. tesóm egyik haverja... fiatalon halt meg.. csupán 25 éves volt.. maga mögött hagyta 3 gyermekét.  A sírnál ott állt az Apukája megtörve és sírt. Norbi lassan 3 éve halt meg,egy hülyeség miatt.. A síremlék nem rég készülhetett el..szépen rendbe volt téve és ott is égtek a mécsesek. Majd az Apuka elment. 
Odamentem. A fejfán kint volt a képe. (megállapítottam,hogy elég helyes gyerek volt.)  Haladtam végig a síremléken.. Következett a fent említett idézet,melyet valószínűleg az Apukája készíthetett el.. és a sírás elkapott.. és aztán megpillantottam 3 plüssállatot... a 3 kisgyermekéét.. és hirtelen nagyon furcsa érzés kapott el.. hirtelen elkezdett érdekelni az élete.. érdekelt minden róla.. és érdekel az is,hogy miért a jók távoznak el hamar... ?!