2010. december 4., szombat

Mondd, hogy van még lelked, hogy van még velem terved...!

Próbáltam nem foglalkozni vele.. Próbáltam csukva tartani szemem..
Próbáltam úgy csinálni,mintha nem érdekelne,hogy mi van vele..
Nem tudom hogy miért vagy velem ilyen...
semmi rosszat nem csináltam, és mégis kerülsz engem, nem mondod el mi a gond. nagyon fáj az egész.
nekem te vagy a legfontosabb. tudod én nagyon megszerettelek.
az életem része lettél, egy olyan ember, akiért bármire képes lennék. és kicsit sem túloztam.
Mert így van..(..) .. Szeretlek...



Mindig rá gondolsz, pedig tudod, nem szabadna. Odamenni, átölelni úgy, mint régen,de nem szabad..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése